A jelenlegi Magyaraország területén Gánton bukkantak először karsztbauxittelepre. A külszíni bányát 1926-ban, német érdekeltséggel nyitották meg, és a német hadiipar repülőgép gyártásra használta. Az 1930-as években a világ egyik legismertebb bauxitbányája volt.

Az őskarszt olyan karsztos képződmény, amely a korábbi földtörténeti korokban oldódott vissza és formáit a később kialakult képződmények betakarták, megvédve így a lepusztulástól. A bányaművelés még kézi fejtéssel folyt, ezért ezeket a karszt sziklákat nem fejtették le, hisz az csak fölösleges erőfeszítéseket jelentett volna, így megcsodálhatjuk a sok millió évvel ezelőtti karsztos formák maradványait.

Ezen a holdbéli tájon a színek tobzódását találhatjuk, melyben a téglavörös uralkodik. A bauxitnak és a karsztosodott mészkőnek nem eredeti színe ez a vörös, hanem a magas vas-oxid (barna, vörös, sárga) és a mangántartalomtól (lila) származik. A bauxit fehér, sárgás-szürke kőzetének színe évmilliók során átitatódott a „szennyező” vas és mangán színeivel.

A felszíni rétegekben vasas gömbszemcsékből álló úgynevezett vaskalapot figyelhetünk meg, mely hematitból áll.

Az 1980-as években a telepek kimerültek, a bányát bezárták, a külszíni fejtés nyomainak nagy részét rekultiválták.